A Btk. 22.§ szerinti jogos védelem (ún. klasszikus jogos védelem) és megelőző jogos védelem csak az elérni kívánt cél tekintetében azonos, vagyis a jogtalan támadás elhárításában, viszont az elhárítási módok, illetve a védendő értékek között már különbségek fedezhetők fel. A megelőző jogos védelem objektív büntethetőségi akadályok közé tartozik, kizárja a cselekmény társadalomra veszélyességét, ezért, a törvényi feltételek együttes fennállása esetén bűncselekményt nem valósít meg a védekező.

Olyan jogtalan támadásokkal szemben nyújt lehetőséget a védekezésre, amikor az arra jogosult valamilyen okból kifolyólag nem tud szembeszállni a támadóval (például nem tartózkodik otthon vagy alszik).

A hatályos törvény szabályozása szerint:

21.§

Nem büntetendő annak a cselekménye, aki a saját, illetve mások személye vagy javak elleni jogtalan támadás megelőzése céljából telepített, az élet kioltására nem alkalmas védelmi eszközzel a jogtalan támadónak sérelmet okoz, feltéve, hogy a védekező mindent megtette annak érdekében, ami az adott helyzetben elvárható annak érdekében, hogy az általa épített védelmi eszköz ne okozzon sérelmet.

Milyen feltételek szükségesek a megelőző jogos védelem megállapításához?

• élet kioltására nem alkalmas védelmi rendszer
• berendezés vagy eszköz alkalmazása során a védekezőnek mindent meg kell tennie, ami az adott helyzetben elvárható, annak érdekében, hogy a létrehozott rendszer ne okozzon sérelmet, kizárólag csak a jogtalan támadónak
• a közérdek ellen intézett jogtalan támadás ellen nem, kizárólag személy vagy javak elleni jogtalan támadás ellen alkalmazható

Élet kioltására alkalmas lehet bármely robbanóanyag vagy pl.: áram vezetése a kilincsbe vagy egy automatikusan működésbe lépő lőfegyver telepítése, tehát minden olyan eszköz idetartozik, amely a „felfegyverkezve” elkövetés tekintetében előfordulhat [Btk.459.§ (1) bekezdés 6. pont]. A feltételek együttes fennállása szükséges a jogszerű megelőző jogos védelem megállapításához.

Milyen esetekben felelős büntetőjogilag a védekező?

Az adott helyzetben elvárható magatartás, a védekező részéről megvalósulhat közvetlen, vagy közvetett módon, valamely felhívó jelzés alkalmazásával (például: fény vagy hangjelzéssel, felirattal, ábrával). A telepített védelmi eszközre feliratoknak, tábláknak kell utalniuk, mi történhet a jogtalan behatolóval, amely az „az adott helyzetben elvárható” kritériumnak felel meg.

Ebben az esetben figyelembe kell venni:

• milyen jellegű személy illetve javak elleni támadást kívánt megelőzni a védekező
• és erre tekintettel milyen védelmi eszközt alkalmazott.

E két dolog alapos vizsgálata és értékelése után lehet álláspontot foglalni, hogy az adott helyzetben elvárható magatartás érvényesült-e. Az előzetesen védekező büntetőjogi felelőssége állapítható meg:

• ha a vétlen személyek vonatkozásában következik be a sérelem (például testi sértés) vagy az megöli a támadót

Természetesen a szükségesség vizsgálata is fontos, melyben a törvény egy abszolút korlátot nevez meg, vagyis az eszköz nem lehet alkalmas az élet kioltására. Ebből kifolyólag, okozhat nagyobb sérülést a telepített védelmi eszköz, de a körülmények figyelembe vétele elengedhetetlen. A védekező nagy kockázatot vállal, hiszen a védelmi rendszer, példának okáért egy árammal ellátott kerítés esetében, lehet egy felnőtt korú elkövetőnél élet kioltására nem alkalmas, de egy gyermekkorú elkövetőnél már igen.

 A védelmi rendszer kiépítésénél a védekező nem képes felmérni a jogtalan támadás mértékét, nincs tisztában a támadó személyével, tulajdonságaival, képességeivel, amihez viszonyítva kialakítaná a szükséges védekezést. A büntetőjogi felelősség megállapításánál, tehát mindenképpen figyelembe kell venni a kiszámíthatatlan, sok körülménytől függő tényezőket, a támadás illetve a védelmi eszköz jellegét.

Mit jelent a „telepített” eszköz fogalma?

A telepített eszköz fogalmát a Kúria nem értelmezi, de ide tartozik, minden olyan eszköz, amely, a jogtalan támadást, közvetlen emberi közrehatás nélkül képes elhárítani. Ide sorolható a medvecsapda, farkasverem vagy a házőrző állat is. A harapós kutya eszközként való meghatározása elméleti kérdéseket vethet fel, miszerint a kutya nem eszköz, illetve a kutyatartáshoz nem szükséges megelőző védelmi szituáció. A telepített eszköz fogalma alá tartozik tehát minden olyan berendezés, eszköz, módszer vagy esetleg állat is, amely a jogszabályi keretek közé tartozik.